Hol ébredtem fel? Azt magam sem tudtam mert olyan volt mintha a pokolba égnék és csak szuszogni tudtam...Semmit rosszat sem tettem...Akkor meg?.Nem értettem hogy a természet miért velem akar rosszat tenni?Végül is én mindig jól csináltam mindent...Nem tudtam meg mozdulni,és valami furcsát éreztem...
A kezemet akartam mozgatni de nem sikerült...Mozdulatlanul feküdtem...Majd amikor kinyitottam a szemem megpillantottam Klaust és Rebekáht...Az állkapcsom meg volt feszülve...Ám ekkor valami fél le szúrást éreztem a mellkasomba és a szemem újra becsukódott...Egy kislány jelent meg előttem akinek barna haja volt és mosolyogva játszott a legelőn egy lóval...Majd megjelent egy nő aki nagyon szép volt és kislány a karjai közé ugrott és szorosan ölelte át...Aztán jöttem rá hogy ki az..Én egy kis vadóc kislány akinek tündéri a mosolya...Valószínűleg ez az álom valódi és megtörtént volt...Akkor lett vége amikor megjelent egy férfi ekkor felpattant a szemem...Nevetést hallottam a fejembe egy kislány kuncogását...Sötét volt valószínűleg éjszaka...Ez a mozdulatlanság kibírhatatlan...Ám ekkor megpillantottam hogy olyas valaki ül mellettem akire nem számítottam...
-"Szép estét"-mosolygott Vivi...A méregtől csikorgatni kezdtem a fogaim...-"Tudom mérges vagy és jogosan"-suttogta-"De ez az egyetlen döntés maradt csak, a színlelésem pedig muszáj volt hogy ide csaljunk"-magyarázta....Erre már rég rájöttem...-"Fogadd el a helyzetet"-magyarázta
-"A családod számít rád"-mosolygott...Makacskodni akartam de nem érdekelt hogy mit mond...
-"Nyugtass meg hogy nem fogsz bántani minket ha újra önmagad leszel"-kérdezett könnyekkel a szemébe
-"Az.....összeset...megölöm"-nyöszörögtem vagyis inkább suttogtam...Majd jött Rebekah egy vérrel teli pohárral...
-"Idd meg kérlek"-tette bele a szívószált a számba...Tényleg szomjas voltam...Vajon mióta fekszek itt?...Cullenék hezitálni kezdtem...Inni nem akartam...De volt egy tervem ha iszok lehet hogy nagyobb lesz az erőm...Színi kezdtem a szívószálból és jobban éreztem magam...De még mindig hallatszottak a fejembe a sikítások...A pokol mélyén vagyok?....Ekkor ismét elment az eszméletem....A gyönyörű nő megjelent előttem ismét a réten de most önmagam voltam...
-"Küzdened kell"-fogta meg a kezem és éreztem
-"Nem engednek haza"-mondtam és kijött a könnyem
-"Ne búsulj..."-törölte le a könnyem-"Neked a testvéreid mellett a helyed"-mondta
-"Akkor itt kell maradnom?"-kérdeztem
-"Ismerd meg őket"-mosolygott-"Rossz innen azt nézni hogy nem tudjátok hogy kik vagytok és hogy vagytok egymásnak"-mondta és megsimította az arcom
-"Ez igaz?"-kérdeztem-"Vagy csak hallucináció?"-kérdeztem
-"Csak hinned kell és próbáld meg"-mondta és eltűnt.....Valamiért úgy éreztem hogy nem a pokolba vagyok hanem a mennyben...Ám ekkor felébredtem és valószínűleg már reggel volt...Hallgatnom kell az édesanyámra...De nem sikerült a tervem...Meg voltam dermedve..Mint valami jégszobor..Majd köhögnöm kellett furcsa érzés volt...De eldöntöttem....Ha én vagyok a boszik mindene akkor meg miért bántanak?...Félve csuktam vissza a szemem..Talán vissza jön ismét egy rossz álom?...Ekkor ismét megjelent egy kép...17 éves voltam már nem három mint az előbb...Egy boszorkány valami félle borral....Majd elvágta a kezem és az fájt...
-"Én ezt nem akarom"-magyaráztam neki
-"Maradj itt és ne menj sehova"-kért meg
-"Egy jobb élet vár rád"-mosolygott
-"Kérem ne"-kértem meg de nem tudtam hogy miért csinálom ezt..Majd elment és láttam ahogy a testem az eszméletét veszti....Majd pár óra múlva magához tér...
-"Mi történik velem?"-kérdeztem
-"Nyugodj meg"-vágta el a kezét és beletöltötte azt egy pohárba-"Idd meg"-mondta
-"De én..."-suttogtam ekkor erőszakkal belém nyomta-"Majd idővel jobb lesz"-magyarázta-"Te más vagy"-mosolygott és megsímitotta az arcom
-"Más vagy..."-ennyit tudtam neki mondani majd egy sikítást hallottam...A szemem kinyitódott újra..
-"Mi bajod van?"-kérdezte Vivi mellettem ülve
-"Engedj....el....nem akarok......"-mondtam nagy nehezen nyöszörögve és köhögni kezdtem amiből végül vér lett
-"Jobb ha a történetet így fogod fel"-mondta Vivi-"Különben mindenkivel végeznél"-magyarázta....Ismét köhögni kezdtem és ismét elvesztettem az emlékeim...Megint egy rossz álom jött ami egy kicsit furcsa is volt...Ki teszi ezeket a fejembe?
A pataknál voltam 12 évesen azt hiszem és egy ruhát mostam ki...Majd megjelent két gyerek egy lóval...Ösztönösen rohanni kezdtem a láttukra...A vizes ruhával a kezembe..Majd minden elmosódott...Aztán újra ez következett csak már 17 éves voltam és ismét a pataknál mostam a ruhát a hajam hosszú volt és ekkor ismét megjelent a patak másik felében egy fehér lóval egy fiú...Utána tudtam kivenni az arcából hogy ki az...De mire kiabálni akartam neki vagy köszönni a testem megindult befelé....Ilyen félős lennék? Ez az álom a leghosszabb volt ismét reggel volt amikor kinyitottam a szemem...Ekkor megpillantottam Camit a pultost...
-"Beteg vagy?"-kérdezte..Én csak a szemem hunytam le...
-"Klaus küldött hogy figyeljek rád"-magyarázta a fejében sem tudtam turkálni az agyam teli volt kínzó síkioltásokkal.
-"Segíts"-nyöszörögtem
-"Éhes vagy vagy szomjas?"-kérdezte...Ám ekkor ismét elaludtam...Úgy éreztem hogy most nempár órára hanem hetekre vagy hónapokra...Emlékek emlék hátán...Hogy miért szaladtam el mindig? Azt is megláttam a boszorkány azt mondta nem beszélhetek senkivel...Hogy hogyan váltam azzá amivé lettem...900 évet bírtam ki állat véren élve ezért nem változtam át farkassá mert nem öltem embert...Aztán sötétség...Hogyan kerültem Cullenékhez? azt magam sem tudtam és valószínűleg titok fedi...De láttam az egész életem és tudtam hogy ki vagyok...Az első 5 évem maga csak a pezsgés volt...Miközben eszméletlenül feküdtem sikításokat hallottam a fejembe..Ha fel kellek nem fogok senkit bántani ezért remélhetőleg..
-"Mi a helyzet?"-kérdezte egy barna loboncos férfi egy szőke hosszú hajútól....Nekem egy kosár volt a kezembe és egy köpenybe mentem a földes úton...
-"Bátyám ma estére remélhetőleg végzünk"-ütögette meg a vállát a másik...Aki azt hiszem Klaus volt.
-"Nem segítenétek?"-kérdezte Rebekah aki valamit szedett...A régi ház felé mentem szokásosan..Majd ismét egy elmosódás és egy újabb kép...
-"Szeretnénk ha senki sem menne át a szomszéd törzshöz"-mondta egy igen erős kinézetű büszke fickó...Mellettem ott állt az aki mindig vigyázott rám. Neva...
-"Főleg holdfényes estéken"-mondta Easther mellett álló boszi-"Akkor még ölnek is"-folytatta...Engem nem nagyon érdekelt úgyse mennék oda be...Furcsa hogy mindenkinek hatalmas lobbonca van még a férfiaknak is...Easther rám figyelt és Nevara...Majd tett egy intést hogy elmehetünk...Miért volt erre szükség? nem értettem...Amikor visszaértünk szokásosan meggyullasztattuk a fáklyákat...Egy ló nézett rám...Ösztönösen oda mentem hozzá és megsimogattam majd bementünk a kis ház szerűségbe....Reggel pedig amikor felkeltem és ettem valamit egyből hozzá mentem és megnyergeltem...
-"Hova mész?"-kérdezte Neva
-"Lovagolni....szabad?"-kérdeztem...Furcsa mert soha sehova nem enged el remélem most kivételt tesz...
-"Persze...csak alkonyatra érj haza"-mondta....Egyből felugrottam a gyönyörű fekete lóra....Az egyszer biztos illett a szemem színéhez a színe...Szokásosan fel kellett vennem a köpenyem..Ami elfedte a fejem...Majd amikor Neva már nem látta levettem a fejemről...A hajamat a szél fújta és úgy száguldoztam...
Egy kicsit megálltam és lassabb ütembe mentünk..Majd megint őket láttam hármójukat...Elijah és Klaus kardoztak azt hiszem Rebekah pedig csak magyarázott....A kis földre nem mehettem rá a lóval..De az egy pillanatban megugrott és egy hatalmasat nyerített...De vajon ezt direkt csinálta??...Felhozta rám a figyelmet..
-"Shhh"-nyugtattam meg a simogatásommal...A szőre érdes és puha is volt egyben halottam ahogy prüszkölt az orrával...Majd lassan megfordultam vele...Ám ekkor vettem észre hogy a többiek mind hárman lóra ültek és utánam jönnek...Majd minden elveszett...A ló neve azt hiszem Szili volt...Sok ilyen emlék egyszerre sok...Majd megjelent még nagyon sok emlék...Ami megzavart...De a lelkem más lett az egyszer biztos és a gondolkodásom is..
-"Kérlek titeket hívjátok őt vissza"-magyarázta Elijah
-"Vivien csald hozzánk vissza"-kérte meg Vivit...
-"Változtassátok őt vissza.... jobban mondva adjátok vissza az emlékeit"-kérte meg
-"Hosszú folyamat lehet"-felelte erre a másik...Ám ekkor Vivit láttam ahogy velem beszél...Majd megjelentem még emberi formában és sétáltam...Láttam ahogy ledöftek és hogy ki vitt vissza a házba...Ki aggódott értem...
-"Most már vissza"-térhetsz pillantottam meg anyám...
-"De én téged nem akarlak el veszíteni"-a könnyem csordult ki
-"Dehogy fogsz a szívedben ott élek"-mosolygott és megölelt..-"Most már itt az ideje hogy visszatérj"-magyarázta
-"Hosszú úton mentél át"-puszilta meg a homlokom...-"Légy boldog"-majd eltűnt...Kis idő múlva az eszméletemet is el vesztettem...Onnantól csak sikítások és üvöltéseket hallottam.Majd minden megszűnt..
-"Szerintetek mit tesz ha felébred?"-hallottam valamilyen suttogást azt hiszem Vivi volt
-"Imádkozz hogy nem fog megölni"-majd egy ajtó becsukódott...Amikor kinyitottam a szemem a szobába sötét volt...Én fel voltam öltöztetve a normális szerelésembe...Vivi tudja hogy mit szeretek...Tudtam hogy ez a valóság és többé már nem kell aludnom...Szépen felkeltem felálltam és kimentem az ajtón..Úgy éreztem hogy nem tudok mosolyogni az arcom szilárd és mérges tekintetű volt...Majd ez szépen meggyengült..Kintről zenét hallottam...De olyan száz évvel ezelőttit...Furcsa hogy meg tudom különböztetni...És mit láttam amikor kiértem a főútra? egy fickó ott állt egy gyönyörű fekete lóval és fogta a kantárját...Természetesen csak megsimogattam és tovább álltam nem félt tőlem..Szép volt...Ám amit utána láttam az még jobban meglepett...9 hónap telt el azóta hogy a pokolba küldtek...Mint a hülyék úgy éreztem magam...Május 25-e van és este 9 óra..A bár teli volt vámpírokkal és beleértve egypár boszit is akik remélhetőleg nem ismernének fel ha én bemennék de inkább nem kockáztatok...De szomjasnak szomjas vagyok..Most fontosabb dolgom van...Visszamentem a ház udvarába ahol viszont csend volt...
-"Mi van benne?"-kérdeztem a vámpírtól aki megjelent egy dobozzal...
-"A vámpírok elesége"-elég hülyén hangzott ez a szájából hiszen a madarak esznek eleséget..
-"Kérek egyet"-kértem meg
-"Tessék"-vette ki majd tovább állt...Én szépen megittam a tartalmát...Éreztem hogy erősebb lettem..Majd kidobtam a kukába....Boldog voltam....Majd mivel itt nem találtam a drága testvéreim muszáj volt kimerészkednem a tömegbe..Természetesen Rebekaht kerestem de Elijaht pillantottam meg Klaussal a bárba...Vivi pedig ott ült a pultnál...Komolyan?...Megünneplik biztos hogy "újra éledtem"....Bementem és leültem Vivi mellé...Épp a szalvétára firkálta a nevét...Mellette pedig egy pohár hűsítő volt...
-"Ezt sosem bocsájtom meg"-mondtam erre rám nézett merev szemekkel....Tudtam hogy hátulról figyelnek...
-"Felébredek és legalább te ott lehettél volna majd azt mondva nekem hogy "Örülök hogy újra visszatértél" vagy valami ilyesmi"-magyaráztam
-"Jaj...én már azt hittem hogy"-mosolygott
-"Hogy?"-kérdeztem-"Itt helybe kitépem szíved?"-kérdeztem
-"Aha"-magyarázta....
-"Mit kér a hölgy?"-kérdezte a pultos aki Cami volt
-"Egy pohár narancslevet"-magyaráztam...Majd megismert...
-"Te vagy az?"-kérdezte-"Jó rég nem láttalak...hova tűntél?"-kérdezte
-"Elutaztam egy ár hónapra"-mondtam majd kiszolgált....
-"De tényleg sajnálom...bevalom féltem hogy mi lesz az első reakciód"-magyarázta
-"Az hogy hol van Rebekah?"-kérdeztem
-"Rebekah?"-lepődött meg és egyben koppant is szerintem
-"Ő...izéé elment"-dadogta
-"Tényleg és hova?"-kérdeztem
-"Hamarosan visszajön...de hova ez a nagy érdeklődés?"-kérdezte
-"Az titok"-mosolyogtam majd egy húzásra lehúztam a narancslevem...
-"Most mi a terv?"-kérdezte
-"Fogalmam sincs"-magyaráztam-"De az egyszer biztos hogy lemaradtam a szülinapomról"-mosolyogtam
-"Az biztos"-kacsintott...Majd kimentünk és sokáig beszélgettünk...Klaus és Elijah drámaian elbeszélgettek velem és látszott rajtuk hogy nekik is új a helyzet még...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése