Ismeretlen személy 4.("Evelyn Cullen")-Bella Cullen naplója

Edward nagyon feszülten nézet ki amikor megszólalt. Evelyn-re néztem láttam rajta hogy kellemetlenül érzi magát a ruhája véres volt a vadászat után így megkértem Alice-t hogy vigye el és adjon neki tiszta ruhát.
Elkezdtem mondani hát hogy miért hoztam ide.
-"Nézd Edward...tudom hogy nagyon meggondolatlan voltam sajnálom...de én megbízom benne"
-"Mondcsak és miért?"-kérdezte. Nagyon furcsán nézett rám.
-"Most volt neki az első vadászata mióta vámpír valószínűleg 3 hete nem ívott...nem bántott egy embert se hanem inkább elbírta a torkában a fájdalmat..igazából azt sem tudja hogy hogyan került ide de még nem mertem faggatni róla mert nagyon félénk lány..amikor ma meglátam a réten nagyon rosszul nézet ki már tudja hogy mi..."-nem mertem folytatni tovább.
-"Folytasd Bella kérlek.."-kért meg Carlise
-"Azután mondtam neki hogy elviszem vadászni és ő azt mondta hogy ő nem akar embereket ölni..ezért bízom meg benne 100%-osan Carlise.!"
-"Szegény lány mennyit kellet szenvednie..."-mondta Esmee
Edward arckifejezése már nem volt dühös inkább szégyelte magát.Megnyugtattam hogy nem harakszok rá és biztos Evelyn se. Hosszú csend volt a szobában mígnem Carlise megszólalt.
-"Jobb lenne ha velünk maradna"
-"Én nagyon szeretném"-mondtam neki
-"Szeretnétek illetve befogadnátok a családba ?"-kérdezte Carlise
Mindenki igennel válaszolt. Rosalie nagyon örült hogy marad de igazából nem tudtam hogy miért.
-"Nos hát akkor velünk marad legalább át segítsük a nehezén "-mondta Carlise
Evelyn és Alice épp lejöttek a lépcsön amikor végeztünk a tanácskodással .Evelyn leült melém mivel csak bennem bízott meg.Carlise üdvözölte a családban és elmondta neki hogy mostantól a családunk tagja bemutatott neki mindenkit.Nagyon félénk volt Evelyn nem mert megszólalni se.
Amikor kimondta ezt a szót mostantól a neved "Evelyn Cullen" nagyon boldog voltam de nem csak én mindenki az volt még Edward is.De Rosalie még jobban  boldog volt. Evelyn egyszer félénken megszólalt "Köszönöm hogy veletek maradhatok" .Carlise felkísérte a szobájába és természetesen énis felmentem velük.A szobája a 3-dik emeleten volt.Nem használta senki sem így Carlise boldogan mutatta meg neki.
Evelyn nagyon bátortalan volt sokszor rám nézett hogy erőt vegyen magán.
-"Ez a te szobád"-mondta Carlise
-"Nagyon szépen köszönöm"-válaszolta Evelyn
A szobályában volt egy ágy és egy íróasztal és egy nagy ablak is.
-"Az ágyra biztos nem lesz szükséged Evelyn"-mondtam neki bátorítoan
-"Majd elmész a lányokkal vásárolni egy pár cuccot és berendezed"-mondta Carlise kedves hangon
-"Köszönöm szépen"-mondta Evelyn..Én megöleltem és a fülébe suttogtam "Nem kell félni nem fog semmi baj történ én majd segítek neked".Carlise éppen ell akart indulni amikor Evelyn megszólalt
-"Carlise.. és járhatok majd iskolába?-kérdezte remegő hangon
Carliséval egymásra néztünk.Nagyon meglepődtem és ő is Evelyn kérdésén.

FOLYTATÁS HAMAROSAN :)